Hétfőn egy helyi elfekvőben fogok részmunkaidőben takaritani a szendvics pakolás mellett, de legalább jogosult leszek a jövedelempotló támogatásra. :-)
Éljen az angol liberalizmus:-)!!!! Egy évig kiegészitik ezt a jövedelmet a minimálbéres teljes munkaidős fizetésre, mi ezm ha nem kánaán. Pláne ha kiköltözik az én kis családom. Akkor jár a gyerek után is rengeteg támogatás, és miattam az állam fizeti az angol nyelvtanfolyamot a feleségemnek. Ráadásul tengerpart, meg a Hully-Gully. Azt hiszem kezdem szeretni az itteni életemet. Mindig tiszta a levegő, és jó az idő. Még mindig nyitott ablaknál alszunk, mert annyira nincs hideg. Még a legnagyobb télben is csak kb 5 fok van. Alog esik az eső, de akkor alatomosan lentről felfelé is tud esni. :-)
Szóval szeretek itt lenni, de a családom rettenetesen hiányzik. Szeretnék már velük lenni, átölelni őket, császkálni, és együtt vacsorázni, reggelizni. Átélni azt, hogy a kislányom reggel a nyakamba ugrik, és azt mondja, szeretlek apa. Este összebújni a feleségemmel, egymás karjaiban elaludni, és reggel mosolyogva ébredni. Ez még csak álom, de nemsokára megvalósul.
Kezd végre rendesen beindulni itt az élet, de az igazi roham még csak ezután várható. :-)
