Az úgy kezdődött,hogy már egy hónapja nem jutottam el a helyi TB szám megigénylésére. Több ok is volt, a legfontosabb,hogy nem volt sem személyim, sem jogositványom. Mert a jogsicseráhez le kell adni a személyit is. Én hülye,mert ha elmegyek Bournemoth-ba a helyi DVLA irodába, akkor 4 fontért beazonositanak, és nem kell postázgatni, arról nem is beszélve,hogy rossz adatlapot töltöttem ki, igy a D2 helyett, a D1-et, ami csak a sima úrvezetői, mig a D2 a hivatásos jogositványhoz kell. Megint tanultam valamit. Viszont 70 éves koromig van b kategóriám, többet nem fizetek jogsicseréért. Igaz a hivatásost csak 20 évre adták meg, de otthon 5 évente 13ezerért cserélgethetem, hosszas utánajárással, meg orvosi vizsgálattal.
Szóval az NI interjú hétfőn délután volt Bournemouth-ban, a Belügyminisztérium irodájában.
Hamarabb értem oda, igy várnom kellett, de nem volt gond, mert gyönyörű szikrázó napsütéses idő volt. Amikor bejutottam egy idősebb Úr fogadott, és elkezdődött a procedúra. Bevoltam rendesen parázva, mivel az angolom nem éppen erős, de az eleján szóltam,hogy vannak némi nyelvi nehézségeim, de megbirkózom vele.
Aztán záporoztak a kérdések, persze mindenre időt hagyva, és ha kell többször megismételve. Érdekes volt, hogy a szüleim neve és a feleségem neve, valamint a házasságkötés időpontja miért volt nagyon fontos, de kiderült,hogy ha bármelyikük kijön, akkor miattam, mint rendes adófizető okán, kaphatnak azonnal különböző támogatásokat, és segélyeket. A gyerekemre viszont csak annyit mondott,hogy gratulál a kislányomhoz, de az adatlapon neki nincs helye. mondjuk ezt erősen sérelmeztem, tekintve a család többi tagjának adataira. A lényeg az,hogy fél óra alatt végeztem, és megvan a szám. 4 hét múlva küldik a kártyát, és aztán már csak dolgozni kell sokat,hogy támogassam a családomat.
Most éppen egy vállalkozáson töröm a fejem, és azt hiszem bele is vágok, mint Lenke néni a számitógépbe. :-)
Nos mára ennyit, il. még az,hogy állitólag nem vártak meg Londonban, igy maradok Poole-ban egyenlőre, bár szerintem inkább arról van szó,hogy a barátom felesége nem szivlel különösebben, ráadásul november elején jön ki az anyja,hogy segitsen neki, mert jön a második gyerek. Ezzel nem is lenne gond, mert ha ezt mondja, akkor nincs harag, mondjuk igy sincs, mert nem szeretek haragudni, tekintve,hogy csak energiapocsékolás, és magamnak ártok vele, de ezt is mondhatta volna. Az volt a gyanús,hogy ha nem várnak meg, akkor miért nem kérték vissza a kiadott azonositó kártyámat, amit belépéskor adtak. Az itt van nálam, még senki nem hivott,hogy mi van, küldjem vissza. Lehet,hogy holnap felhivom őket és megkérdezem,hogy mi legyen.
Na megyek egy délelőtti takaritói állást szerezni, mert amit a szendvicspakolásért adnak, az a családé.
Drukkoljatok,hogy a vállalkozás beinduljon! (persze csak az, aki akar)
