Elbaszni könnyű, helyrehozni piszok nehéz. És az eredmény sem biztosan pozitiv.
De le kell győzni a félelmeket, a rossz beidegződéseket, és a gátakat. Vissza kell szerezni az önbecsülést, és utána a másik tiszteletét, megbecsülését. Talán még nem késő. De a félelem, és az akarat közötti ingadozásban nehéz megtalálni az arany középutat.
Nos, jelenleg küzdök, egyszerre több fronton, és igyekszem mindenhol helytállni. Mert másként nem fog menni. Én pedig Ritussal, és Lilivel egy családként akarok élni az életem utolsó pillanatáig. Mert tudom, hogy mit jelentenek a számomra mindketten.
Ezért most még jobban próbálom a munkakeresést csinálni, és egyenlőre vannak biztató és megnyugtató jelek. De nem lehet még hátradőlni, mert az új helyen meg kell felelnem, és nem csak ott kell a megbecsülést kivívnom, hanem otthon is bizonyítanom kell, hogy tényleg megváltoztam, és megállom a helyem.
Kedden, szerdán és pénteken megyek interjúzni, és hiszem, hogy az állásom megvan, és mehetek.
Tehát most hajtok, és küzdök, de tudom, hogy miért csinálom, és tudom, hogy sokkal többet ér az a cél, amit elszeretnék érni.